Milyen egy “jó” bölcsőde?

Úgy gondolom egy bölcsőde keresésének lényege, hogy olyan helyet válasszunk, ahol a gyermek “gyermek” marad és nem a különböző megtervezett napi programok kapnak fő szerepet.
Egyre több bölcsődénél olvasni, hogy plusz fejlesztéseket és akár nyelvtanulást biztosítanak a gyermek számára. A bölcsődés korosztály azonban 1 – 3 éves közötti gyerek, akinek az a feladata, hogy kis gyerek legyen!
Ezért inkább arra törekedjünk, hogy a bölcsődében sokat lehessen labdázni, szaladgálni, bújócskázni, táncolni, fröcskölni, piszkosnak lenni, mesét, mondókákat hallgatni, táncolni, ezzel is egyre jobban ügyesedve. Tekintettel arra, hogy minden kis apróság más és más, van aki izgő-mozgó és impulzív és van olyan, aki inkább szeret pepecselni és egy kicsit lassúbb. Ezért felkeltve a gyermek figyelmét a mozgásos tevékenységen túl legyen lehetőség nyugodtabb elfoglaltságra is. Van, aki inkább gyurmázik, firkál, maszatol, papírgalacsint gyűr, de egyik ténykedés sem lehet kötelező előírásokkal vagy tervezett programként. Sokszor a gyermek látva pajtását más elfoglaltságában, ha szükségét érzi, fog csatlakozni hozzá, de ezt legalább szabad akaratából teszi.
Egy bölcsőde legyen családias és ne intézményjellegű. Ugyanúgy viselkedjenek a gyermekkel, mintha otthon tennék. Egy példa erre: a gyerekben hatalmas a segítségnyújtási vágy és a felnőttek utánzása. Lehetőséget kell adni a házi teendőkbe való bevonásra, gondolok itt a tányérok, poharak szétosztására, a székek tologatására az asztalhoz és így tovább. Ne legyen a gyerek feszélyezve, óvatosan kell hozzásegíteni őt a mindennapokhoz, a rendszerhez, a szabályokhoz. A gyermeknek szüksége van az egymástól való szokások elcsenésére, ez egyfajta alapot ad a felnőtté váláshoz, hogy eligazodjanak e színes világban.
A gyermekeket körülvevő gondozóknak azt kell elsősorban elősegíteniük, hogy az apróságok azzá váljanak, ami születésüktől kezdve bennük rejlik. A bölcsődének fontos szerepe a demokratikus, gyermek-centrikus hozzáállás, mely a veleszületett, sajátos én-jegyeit igyekszik szem előtt tartani, ezért nap mint nap megteremteni a gyermek számára a minél teljesebb környezetet. Sokat hagyni játszani, hogy saját elképzeléseit valóra tudja váltani, hagyni kreativitását kibontakozni.
Ilyen kicsi korban még a direkt tanításnak több a káros hatása, mint az előnyös – mondják a szakmabeliek. A gyermek tanulási formája még ebben az életkorban inkább a spontán utánzás. Egy bölcsődében ezért a gyermeket körül vevő gondozótól várható el, hogy a picik széleskörű érdeklődését valódi, nem életidegen tevékenységekkel tartsák fent.
Egy bölcsőde választásnál ezért lényeges – és a tapasztalatom is ezt mutatja -, hogy a gyereket ne árasszuk el folyamatos feladatokkal, programokkal, törekvés legyen az önfeledt játék, ahol a gyermek játékosan ismeri meg a világot. Olyan környezetet keressünk, ahol közelít az elképzelés a mi elveinkkel, ahol mi is jól éreznénk magunkat, ha ott lennénk.
A bölcsődében nagy hangsúlyt kell kapnia a tiszta beszédnek, hiszen ebben a korban kezdődik a beszédfejlődés első szakasza, illetve feladata még – oly sok mindenen túl – átsegíteni a gyereket apró nehézségein is nagy – nagy szeretettel, türelemmel, odafigyeléssel.